A Szövetség 1970-ben jött létre az OFOTÉRT Vállalat támogatásával Magyar Látszerész Optikus Szövetség néven – melynek elnöke az OFOTÉRT mindenkori vezérigazgatója volt – felölelve az egész szakmát. Megalakulásakor mindössze 76 tagot számlált tagjai között kisiparos látszerészek, vagy a hazai gyártóműhelyek képviselői épp úgy jelen voltak, mint a szemész szakorvosok vagy a vállalatnál dolgozó szakemberek.
A Szövetség célja volt a szakma színvonalának emelése, külföldi tudományos eredmények hazai népszerűsítése, a látszerész utánpótlás, továbbképzés segítése, kapcsolattartás a szemorvosokkal, az optika területén tevékenykedőkkel.
A fentiekre jó példa volt az első ízben, 1973-ban – majd később még két alkalommal – sorra kerülő magas színtű továbbképzés a magyar szakembereknek, melyet a jénai „Herman Pistor” optikai szakiskola tanárai tartottak 2 hétig Jénában és 2 hétig Budapesten. A Szövetség nemcsak résztvevője, de szervezője is volt nemzetközi szakmai kongresszusoknak, rendezvényeknek. 1972-től Esztergomban, majd 1986-ban és 1989-ben Balatonaliga volt a helyszín.
Még megalakulása évében megjelent szakmai folyóirata, a „Szemüveg”. A folyóirat cikkei az alap- és önképzésben nagy segítséget nyújtottak, cikkeket publikáltak szemorvosok, szakmájukat gyakorló hazai és külföldi látszerészek.
A Szövetség szorgalmazására – az OFOTÉRT gondozásában – 1981-ben megjelent Dr. Vörösmarthy Dániel „A látszerészek könyve”. Összeállítása perspektivikusan történt, figyelembe véve a szemorvos ellátásból és az optikus-látszerész főiskola hiányából fakadó igényt és törekvést; a jobb szemüvegellátás érdekében kívánatos megfelelő szintű optometrista képzést. A könyv ma is fontos szerepet tölt be az alap- és főiskolai képzésben.
A Szövetség és a szemorvosok szorgalmazták, támogatták az egységes alapképzés és főiskolai optometrista képzés szervezését. Ennek eredményeképpen 1985-ben – a Szövetség közbenjárásával – az egészségügyi miniszter, a Magyar Szemorvos Társaság és az Országos Szemészeti Intézet elfogadta az optometrista képzésre irányuló törekvéseket, így elkezdődhetett a képzés. 1993-ig összesen 229-en vizsgáztak sikeresen, kaptak optometrista-látszerész oklevelet és működési engedélyt. Ettől az évtől már csak a diplomás főiskolai képzésre lehetett jelentkezni, melynek előzményei az alábbiak voltak: a Haynal Imre Egészségügyi Főiskolával folytatott tárgyalások eredményeképpen a népjóléti miniszter 1991. szeptember 12-én kelt határozatával megalapította az optometrista szakot. A Szövetség és a Főiskola szakemberei gondosan tanulmányozták az európai társfőiskolák optometrista tananyagát – elsősorban a Müncheni Látszerészeti Akadémiáét, akitől sok segítséget kaptak-, valamint a magyar felsőoktatási követelményrendszert. A tantárgyi tematikát – hosszú tárgyalássorozat után – teljes szakmai konszenzussal állították össze.
A Szövetség az elmúlt években is hatékonyan képviselte a szakma érdekeit. 2000 és 2010 között Budapesten OPTOEXPO néven szervezett Nemzetközi Optikai Kiállítást és Konferenciát. Általános szakmai és társadalmi elismerést hozott számára a 2005-ben az Iparművészeti Múzeumban bemutatott szemüvegkultúra történeti kiállítás. Szakmai folyóirata a napi aktualitásokra választ adó “Látszerész Hírlevél”, 2000 példányszámban készült az optikai piac szereplőinek. Aktív szervezőmunkájának köszönhetően rendszeressé váltak a szakma mértékadó rendezvényének számító Teadélutánok.
Napjainkban a Magyar Látszerész Szövetség tagjainak létszáma pedig eléri az 500 főt. A Szövetség a magyar látszerészek valós problémáira keres megoldást, és rendszeres, kézzelfogható segítséget ad munkájukhoz. Ezért minden évben megszervezi és megrendezi az „UV teszt” és a „Látás hónapja” elnevezésű országos programját együttműködve a látszerész szakma szereplőivel és folyamatosan figyelemmel kíséri a szakmai oktatást, erkölcsileg és anyagilag is támogatja a képző intézményeket.